A mindenseg elmelete Stephen W. Hawking

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

r�szecsk�k helyzet�ben �s sebess�geikben
fluktu�ciónak kellett lennie. A hat�rn�lk�lis�g
felt�tel�bQl k�vetkezik, hogy a vil�gegyetem a
legkisebb, a hat�rozatlans�gi rel�ció �ltal
megengedhetQ fluktu�ciókkal indult el fejlQd�s�ben.
A vil�gegyetem ezek ut�n �tesett egy gyors
t�gul�si idQszakon, az infl�ciós modellekhez
hasonlóan. Ebben az idQszakban a kezdeti
egyenetlens�gek felerQs�dtek eg�szen addig, am�g
m�r kellQen nagyok nem lettek hogy belQl�k
galaxisok alakuljanak ki. Azok a bonyolult
szerkezetek, amelyeket l�tunk a vil�gegyetemben,
meg�rthetQk a hat�rn�lk�lis�g felt�tel�vel �s a
kvantummechanika hat�rozatlans�gi elv�vel.
Annak az elk�pzel�snek, hogy a t�r �s az idQ egy
z�rt fel�letet alkot hat�rok n�lk�l, m�ly
k�vetkezm�nye van Istennek a vil�gegyetem
�gyeiben bet�lt�tt szerep�t tekintve. Ahogy a
tudom�nyos elm�letek sikeresen le�rj�k az
esem�nyeket, a legt�bb ember eljut oda, hogy az
Isten hagyja a vil�gegyetemet fejlQdni egy k�teg
t�rv�ny �ltal. �gy n�z ki, hogy nem avatkozik be a
vil�gegyetembe, hogy megs�rtse ezeket a
t�rv�nyeket. Azonban a t�rv�nyek nem mondj�k
meg, hogy mik�nt n�zett ki a vil�gegyetem
keletkez�sekor, ez�rt tov�bbra is Isten dolga, hogy
felh�zza az óraszerkezetet, �s be�ll�tsa, hogy honnan
induljon. Am�g a vil�gegyetemnek volt egy
szingularit�sból eredQ kezdete, azt lehetett
felt�telezni, hogy egy k�lsQ hatalom hozta l�tre. Ha
azonban a vil�gegyetem teljesen �nt�rv�nyq,
hat�rok n�lk�l, akkor nem volt teremtve, �s nem lesz
elpuszt�tva. Puszt�n l�tezik. Hol van itt a TeremtQ
helye?
Hatodik elQad�s
AZ IDP IR�NYA
he Go Between (A k�zvet�tQ) c�mq mqv�ben
L. P. Hartley ezt �rja: A m�lt egy idegen
T orsz�g. M�sk�pp csin�lj�k benne a dolgokat.
De mi az oka annak, hogy annyira m�s a m�lt, mint
a j�vQ? Mi�rt a m�ltra eml�kez�nk, �s mi�rt nem a
j�vQre? M�s szavakkal: mi�rt folyik az idQ elQre?
�sszef�gg�sben van-e ez a vil�gegyetem
t�gul�s�val?
C, P, T
A fizika t�rv�nyei nem tesznek k�l�nbs�get a m�lt
�s a j�vQ k�z�tt. Pontosabban, a fizikai t�rv�nyek
nem v�ltoznak meg a C, P �s T n�ven emlegetett
mqveletek egy�ttes alkalmaz�sa eset�n. (C charge,
t�lt�s jelenti azt, hogy a r�szecsk�ket kicser�lj�k
antir�szecsk�ikre; P parity, parit�s jelenti azt,
hogy t�kr�zz�k a teret �gy, hogy a jobb �s a bal
oldal helyet cser�l; �s T time, idQ jelenti azt,
hogy megford�tjuk minden r�szecske mozg�sir�ny�t,
azaz visszafel� futtatjuk Qket az idQben.) Norm�lis
k�r�lm�nyek k�z�tt az anyag viselked�s�t
szab�lyozó fizikai t�rv�nyek a C �s P mqveletekre
vonatkoztatva �nmagukban v�ltozatlanok. Azaz egy
m�sik bolygó lakói sz�m�ra akik a mi
t�k�rk�peink, �s antianyagból vannak az �let
pontosan ugyanolyan lenne, mint sz�munkra. Ha
tal�lkozol valakivel egy m�sik bolygóról, �s az a bal
kez�t ny�jtja fel�d, meg ne fogd. Lehet, hogy
antianyagból van, �s mindketten egy hatalmas
f�nyfelvillan�s k�s�ret�ben eltqnt�k. Amennyiben a
fizika t�rv�nyei v�ltozatlanok a C �s P mqveletekre,
valamint a C, P �s T mqveletekre, akkor
v�ltozatlannak kell lenni�k �nmag�ban a T
(idQt�kr�z�s) mqvelet�re is. Mindennapi �let�nkben
azonban hatalmas k�l�nbs�g van az idQ elQre �s
h�tra ir�nya k�z�tt. K�pzelj�nk el egy b�gre vizet,
amint a b�gre leesik az asztalról �s sz�tt�rik a
padlón. Ha lefilmezz�k ezt az esem�nyt, akkor
k�nnyqszerrel megmondjuk, hogy elQre- vagy
visszafel� j�tszottuk-e le. Visszafel� j�tszva azt
l�tjuk, hogy a b�gredarabok hirtelen �ssze�llnak a
padlón egy b�gr�v�, majd az felugrik az asztalra.
Mivel ilyet sohasem tapasztalunk
mindennapjainkban (k�l�nben az ed�nyipar
t�nkremenne), tudjuk, hogy visszafel� pergett a film.
Az idQ nyilai
Vajon mi�rt nem l�tjuk, hogy a sz�tt�rt b�gre
darabjai visszaugranak az asztalra? A jelens�gre az
az �ltal�nos magyar�zat, hogy ezt tiltja a
termodinamika m�sodik fQt�tele, mely szerint az
entrópia vagy a rendezetlens�g mindig nQ az idQben.
M�sk�pp fogalmazva ez Murphy t�rv�nye: a dolgok
mindig rosszabbra fordulnak. Az asztalon levQ �p
b�gre nagyon rendezett �llapotban van, de a padlón
levQ t�r�tt b�gre rendezetlen �llapot�. �ppen ez�rt a
m�ltban levQ �p b�gr�bQl a j�vQben padlón levQ
t�r�tt b�gre v�lhat, de nem ford�tva.
Az entrópia vagy rendezetlens�g idQbeli
n�veked�se egyik p�ld�ja annak, amit az idQ
nyil�nak nevez�nk ami megadja az idQ ir�ny�t �s
megk�l�nb�zteti a m�ltat a j�vQtQl. Legal�bb h�rom
k�l�nb�zQ ny�l van. ElQsz�r az idQ termodinamikai
nyila, mely az entrópia vagy rendezetlens�g n�vekvQ
ir�ny�ba mutat. M�sodszor a pszichológiai ny�l,
melynek ir�ny�ban �rezz�k, hogy folyik az idQ, �s a
m�ltra eml�kez�nk, nem pedig a j�vQre. Harmadik a
kozmológiai ny�l, melynek ir�ny�ban a
vil�gegyetem t�gul.
V�lem�nyem szerint a pszichológiai nyilat a
termodinamikai ny�l hat�rozza meg, �s ezek mindig
egy ir�nyba mutatnak. A hat�rn�lk�lis�g felt�tele
�sszef�gg�sben van a kozmológiai ny�llal, annak
ellen�re, hogy nem mindig mutatnak egy ir�nyba.
Szerintem azonban csak abban az esetben
l�tezhetnek intelligens l�nyek, akik megk�rdezhetik,
hogy mi�rt n�vekszik a rendezetlens�g abba az
ir�nyba, amerre a vil�gegyetem t�gul, ha a
kozmológiai ny�l ir�nya megegyezik a m�sik k�t ny�l [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Search

Odnośniki