[ Pobierz całość w formacie PDF ]
részecskék helyzetében és sebességeikben
fluktuációnak kellett lennie. A határnélküliség
feltételébQl következik, hogy a világegyetem a
legkisebb, a határozatlansági reláció által
megengedhetQ fluktuációkkal indult el fejlQdésében.
A világegyetem ezek után átesett egy gyors
tágulási idQszakon, az inflációs modellekhez
hasonlóan. Ebben az idQszakban a kezdeti
egyenetlenségek felerQsödtek egészen addig, amíg
már kellQen nagyok nem lettek hogy belQlük
galaxisok alakuljanak ki. Azok a bonyolult
szerkezetek, amelyeket látunk a világegyetemben,
megérthetQk a határnélküliség feltételével és a
kvantummechanika határozatlansági elvével.
Annak az elképzelésnek, hogy a tér és az idQ egy
zárt felületet alkot határok nélkül, mély
következménye van Istennek a világegyetem
ügyeiben betöltött szerepét tekintve. Ahogy a
tudományos elméletek sikeresen leírják az
eseményeket, a legtöbb ember eljut oda, hogy az
Isten hagyja a világegyetemet fejlQdni egy köteg
törvény által. Úgy néz ki, hogy nem avatkozik be a
világegyetembe, hogy megsértse ezeket a
törvényeket. Azonban a törvények nem mondják
meg, hogy miként nézett ki a világegyetem
keletkezésekor, ezért továbbra is Isten dolga, hogy
felhúzza az óraszerkezetet, és beállítsa, hogy honnan
induljon. Amíg a világegyetemnek volt egy
szingularitásból eredQ kezdete, azt lehetett
feltételezni, hogy egy külsQ hatalom hozta létre. Ha
azonban a világegyetem teljesen öntörvényq,
határok nélkül, akkor nem volt teremtve, és nem lesz
elpusztítva. Pusztán létezik. Hol van itt a TeremtQ
helye?
Hatodik elQadás
AZ IDP IRÁNYA
he Go Between (A közvetítQ) címq mqvében
L. P. Hartley ezt írja: A múlt egy idegen
T ország. Másképp csinálják benne a dolgokat.
De mi az oka annak, hogy annyira más a múlt, mint
a jövQ? Miért a múltra emlékezünk, és miért nem a
jövQre? Más szavakkal: miért folyik az idQ elQre?
Összefüggésben van-e ez a világegyetem
tágulásával?
C, P, T
A fizika törvényei nem tesznek különbséget a múlt
és a jövQ között. Pontosabban, a fizikai törvények
nem változnak meg a C, P és T néven emlegetett
mqveletek együttes alkalmazása esetén. (C charge,
töltés jelenti azt, hogy a részecskéket kicseréljük
antirészecskéikre; P parity, paritás jelenti azt,
hogy tükrözzük a teret úgy, hogy a jobb és a bal
oldal helyet cserél; és T time, idQ jelenti azt,
hogy megfordítjuk minden részecske mozgásirányát,
azaz visszafelé futtatjuk Qket az idQben.) Normális
körülmények között az anyag viselkedését
szabályozó fizikai törvények a C és P mqveletekre
vonatkoztatva önmagukban változatlanok. Azaz egy
másik bolygó lakói számára akik a mi
tükörképeink, és antianyagból vannak az élet
pontosan ugyanolyan lenne, mint számunkra. Ha
találkozol valakivel egy másik bolygóról, és az a bal
kezét nyújtja feléd, meg ne fogd. Lehet, hogy
antianyagból van, és mindketten egy hatalmas
fényfelvillanás kíséretében eltqntök. Amennyiben a
fizika törvényei változatlanok a C és P mqveletekre,
valamint a C, P és T mqveletekre, akkor
változatlannak kell lenniük önmagában a T
(idQtükrözés) mqveletére is. Mindennapi életünkben
azonban hatalmas különbség van az idQ elQre és
hátra iránya között. Képzeljünk el egy bögre vizet,
amint a bögre leesik az asztalról és széttörik a
padlón. Ha lefilmezzük ezt az eseményt, akkor
könnyqszerrel megmondjuk, hogy elQre- vagy
visszafelé játszottuk-e le. Visszafelé játszva azt
látjuk, hogy a bögredarabok hirtelen összeállnak a
padlón egy bögrévé, majd az felugrik az asztalra.
Mivel ilyet sohasem tapasztalunk
mindennapjainkban (különben az edényipar
tönkremenne), tudjuk, hogy visszafelé pergett a film.
Az idQ nyilai
Vajon miért nem látjuk, hogy a széttört bögre
darabjai visszaugranak az asztalra? A jelenségre az
az általános magyarázat, hogy ezt tiltja a
termodinamika második fQtétele, mely szerint az
entrópia vagy a rendezetlenség mindig nQ az idQben.
Másképp fogalmazva ez Murphy törvénye: a dolgok
mindig rosszabbra fordulnak. Az asztalon levQ ép
bögre nagyon rendezett állapotban van, de a padlón
levQ törött bögre rendezetlen állapotú. Éppen ezért a
múltban levQ ép bögrébQl a jövQben padlón levQ
törött bögre válhat, de nem fordítva.
Az entrópia vagy rendezetlenség idQbeli
növekedése egyik példája annak, amit az idQ
nyilának nevezünk ami megadja az idQ irányát és
megkülönbözteti a múltat a jövQtQl. Legalább három
különbözQ nyíl van. ElQször az idQ termodinamikai
nyila, mely az entrópia vagy rendezetlenség növekvQ
irányába mutat. Másodszor a pszichológiai nyíl,
melynek irányában érezzük, hogy folyik az idQ, és a
múltra emlékezünk, nem pedig a jövQre. Harmadik a
kozmológiai nyíl, melynek irányában a
világegyetem tágul.
Véleményem szerint a pszichológiai nyilat a
termodinamikai nyíl határozza meg, és ezek mindig
egy irányba mutatnak. A határnélküliség feltétele
összefüggésben van a kozmológiai nyíllal, annak
ellenére, hogy nem mindig mutatnak egy irányba.
Szerintem azonban csak abban az esetben
létezhetnek intelligens lények, akik megkérdezhetik,
hogy miért növekszik a rendezetlenség abba az
irányba, amerre a világegyetem tágul, ha a
kozmológiai nyíl iránya megegyezik a másik két nyíl
[ Pobierz całość w formacie PDF ]