A fiatal lany otthon Gonda Bela

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

csal�di t�rsas �letben, sz�p, finom anyai, nevelQi
ir�ny�t�s mellett kell a gyermeknek, a fiatals�gnak
sokat tal�lkozniok �s egy�tt lenni�k. Az �let ezt
megk�veteli, de megk�veteli a l�lek is. A nQi m�l-
tós�g �rz�se �s �reztet�se, fejlQd�se �s nevel�se a
k�t nemnek egym�sra való k�lcs�nhat�s�ból fejlQ-
dik ki. Sz�ks�ges, hogy mind a k�t f�l m�r kez-
dettQl fogva egy�nis�g�nek, eg�sz valój�nak legjav�t
�ll�tsa bele az egy�ttl�t, a t�rsalg�s mozzanataiba;
mindk�t f�lnek meg kell �reznie, hogy �r�m �s
haszon egy�tt lenni! Oly fontos, hogy ez ir�nyban
a nQnek, az any�nak, a nevelQnek helyes �rz�ke,
kedve, jós�ga legyen �s hogy erk�lcsi nevel�snek
tekintse ennek gondoz�s�t. Ilyen ir�nyban pedig
csak az a nQ tud nevelni, aki nQi m�ltós�g�t tel-
jesen �t�rti. Aki tudja, hogy az Q jelenl�te b�k�t,
szeretetet, tiszteletet, megbecs�l�st jelent; nemes
egyszerqs�get �s igazs�gra való t�rekv�st. Az ilyen
59
k�rnyezetben, az ilyen nQ k�zel�ben nemesedik a
fi�, a f�rfi �s nevelQdik an�lk�l, hogy tudn�, hogy
ez a gondolat �ntudatos fi�- vagy f�rfi� b�szke-
s�g�t, �n�rzet�t kellemetlen�l �rinten�.
A t�rsas �letnek is megvan a maga emelke-
dettebb erk�lcse, finom, v�laszt�kos st�lusa, kult�-
r�ja. Ezt k�l�n�s nyomat�kkal kell hangs�lyoznunk
ma, mikor a r�gi idQk eszm�nyien sz�p t�rsas�lete
�res, l�ha zs�roz�sokk� fajult. A mai t�rsas�let-
nek zs�rok alakj�ban megnyilv�nuló torzjelens�gei
beteg erk�lcs�kre s m�g betegebb t�rsadalomra
vallanak. S e vissz�s �llapot ok�t elsQsorban abban
kell keresn�nk, hogy az utóbbi k�t-h�rom �vtized
alatt a fiatal le�nyok s a nQk �ltal�ban mindink�bb
megfeledkeztek arról, mivel tartoznak nQi m�l-
tós�guknak. M�sik hiba, hogy �gy a fi�k, mint a
f�rfiak a nQk e gyenges�g�vel vissza�ltek s a k�z-
vetlen, Qszinte modor �r�gye alatt a t�rsas �let-
ben durva parlagis�got honos�tottak meg, mely-
hez utóbb m�g a tr�g�r t�m�k kedvel�se is csatla-
kozott. � jelens�gnek m�lyrehatóbb okai is vannak,
mikre m�r az�rt is r�mutatunk, hogy a fiatal le�-
nyok a gondolatmenet�nket k�vetve, �szrevegy�k
ism�t, mit e k�nyvben annyiszor hangs�lyoztunk
m�r, hogy minden jelens�g oka nem k�lsQs�gekben,
hanem az eg�sz t�rsadalmi �letet �tható, moz-
gató ir�nyeszm�kben keresendQ.
Csak r�viden jelezz�k, hogy a XIX. sz�zadot
mozgató ir�ny eszm�k k�z�l a t�rsadalmi �let el-
durvul�s�ra legink�bb a naturalizmus, a demo-
kr�cia, a proletarizmus s a szint�n felsz�nre ker�lt
60
vall�stalans�g voltak hat�ssal s ha m�g megeml�tj�k
a materialista �s utilitarista vil�gn�zet elQt�rbe nyo
m�l�s�t, megjel�lt�k azokat a ható erQket, melyek
az irodalomban �s a mqv�szetben a durva, par-
lagias, tr�g�r, erk�lcstelen ir�nyt, a tudom�nyokban
az �zleti c�lzatoss�got, a tud�sban, a mqvelts�gben
a felsz�ness�get, �s a t�rsadalmi �rintkez�s hangj�ban
a durvas�got; a k�z- �s mag�n�rintkez�sben a par-
lagi modort, az emberek sz�nd�kaiban, cselekv�-
seiben pedig a r�t �nz�st tett�k uralkodóv�.
A t�rsas �let legink�bb a durva hangot, a
felsz�nes mqvelts�get �s a tr�g�rs�g divatj�t s�ny-
lette meg. A XIX. sz�zad v�g�n s a XX. sz�zad leg-
elej�n a sajtó egy r�sz�nek hangja elprolet�rosodik, a
sz�nh�zakban dekadens franci�któl import�lt tr�g�r,
l�ha sz�ndarabokat j�tszanak s csak nagyon term�-
szetes, hogy a f�rfiak �s nQk, fi�k �s le�nyok t�r-
salg�si t�m�in, egym�ssal szemben való viselked�-
s�k�n mindez nyomot hagy. A k�z�ns�g a lapok n�-
melyik�ben durva kifejez�seket olvas, a sz�nh�zakban
olyan sz�ndarabokat l�t, melyekben a nQ minden nQi
m�ltós�g�tól mentesen, csak mint hiszt�rika, mint er-
k�lcstelen l�ny jut szóhoz �s sikerhez. Mindezen fel�l
a terjedQ demokr�cia r�v�n a nagy t�meg, annak
�letmódja, szok�sai, modora fel� terelQdik a figye-
lem, divatba j�nnek a szaftos kifejez�sek, a be-
t�rQ vil�g jassz nyelve s mindennek tetej�be j�n
m�g a mozi, mely a nyomort, a piszkot, a bqnt,
az aljass�got, a mindenf�le erk�lcstelens�get az
�rz�kekre erQsen ható szeml�ltetQ k�pekben t�rja
a fiatals�g s a felnQtt k�z�ns�g szeme el�.
61
A politikai t�ren meginduló nagy oszt�lyharcok
szint�n napról-napra durv�bb� teszik a modort, a
hangulatot; a demagógia t�lzó elismer�sben r�sze-
s�l, a k�z�ns�g nagy r�sze az agit�torok �bl�s
hang� fr�zisait t�bbre becs�li, mint a szer�ny tu-
dósok �vtizedes munk�j�t: egy hat�sosan el puffog-
tatott fr�zis k�pes pillanatnyian diszkredit�lni �v-
sz�zados tudom�nyos meg�llap�t�sokat. A n�p-
boldog�tók �s bolond�tók kora �rkezik el, ezek vi-
szik a hangot a politik�ban, sajtóban, mqv�szetben,
irodalomban s mivel c�ljaik �rdek�ben a ferd�t�-
sektQl nem tartózkodnak, a k�z�ns�g nagy r�sze
ez elevenen, sz�nesen felt�lalt ferd�t�seket k�sz-
p�nznek veszi, az �j tanokra esk�szik, an�lk�l,
hogy m�lyebben vizsg�ln�, mi ezekbQl a helyes,
mi a kivetni való.
� zqrzavar term�szetes k�vetkezm�nyei a min-
den t�ren fellelhetQ elt�velyed�sek, melyek m�g
t�pot nyernek a Franciaorsz�gból folytonosan be-
�z�nlQ �jabb dekadens eszm�ktQl, melyek az iro-
dalmat, mqv�szetet, a divatot, a k�z- �s t�rsa-
dalmi �letet egyar�nt sz�lsQs�ges ir�nyokba hajtj�k.
Vagyis ami t�rsadalmi �let�nkben is hanyatl�s,
dekadencia lett �rr�, mely t�pot nyer m�g a ter
jedQ vall�stalans�gból is, mely a m�lyebb, neme-
sebb �rz�sek pusztul�s�t seg�ti elQ.
Tr�g�rs�g, durvas�g �s �nz�s jellemzik teh�t e
kort s �gy nem csoda, ha a nQk �s f�rfiak, fi�k
�s fiatal le�nyok t�rsadalmi �rintkez�s�ben a nQ
m�r majdnem elveszti m�ltós�g�t, a f�rfi �ri-lova-
giass�g�t s mindezen fel�l a felsz�nes tud�s, a mq-
62
velts�g- hi�ny k�vetkezt�ben a sz�ntelen, �res, l�lek
�s tartalomn�lk�li t�m�k avagy a l�h�skod�s, tr�-
g�rs�gok, smokks�gok, a mindenf�le szertelens�gek
divatja lesz �rr�. Mondanunk sem kell, hogy ez a
st�lus lassank�nt a vid�kre is elsziv�rog.
A t�rsadalmi �s t�rsas�gi �let ez elfajul�s�t m�g
tet�zi az, hogy a jól nevelt, finom �zl�sq s m�lyen-
j�róbb mqvelts�gq emberek az ilyen st�lustól meg-
undorodv�n, a t�rsas�lettQl lassankint visszavonulnak
s az a kev�s, aki bizonyos k�nyszer�tQ k�r�lm�-
nyek folyt�n m�gis n�ha itt-ott egy t�rsas�gban
megjelenik, ott szótlanul visszah�zódik, undor-
tól eltelve, eg�szen elszigetelten �ll a nem neki [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Search

Odnośniki